Magyar Néphadsereg Egyenruha-történeti
Adatbázis és Gyűjtemény

 

A Magyar Néphadsereg egyenruhái

1957-1965

A forradalmat követő két-három év a Magyar Néphadsereg újjászervezéséről, állományának feltöltéséről szól, sem haditechnikájának, sem ruházatának jelentős fejlesztésére nincsen forrás. Csak 1959-60-ra jut el odáig a hadsereg, hogy átfogó fejlesztésbe kezdjen. A reform 1965-re alakítja ki a néphadsereg új ruházati rendjét.

Meglepően hamar, már 1957. május elsején életbe lép a Magyar Néphadsereg új öltözködési szabályzata. A Honvédségi Közlöny 1957/6. számában (1957. május 28.) megjelentetett joganyag komoly szembefordulást jelent a Rákosi-korszakkal; az új ruházat megalkotói a Második Köztársaság hagyományaihoz, a 45M (és részben a 49M) ruházathoz nyúlnak vissza. E visszatérést kiválóan jelképezi az új, 57M társasági és gyakorlózubbonyok szabása, a bocskai gyakorlósapkaként történő újbóli bevezetése, valamint a nemzeti színeket vörös csillag nélkül felvonultató sapkarózsa. A tervezők szakítanak a Rákosi-hadsereg szovjet mintájú rendfokozat-jelzési rendszerével is, és visszatérnek a Második Köztársaságéhoz.

A ruházatot a viselési alkalom szerint két részre osztják: társaságira és gyakorlóra. Ezen belül mindkettőnek van téli és nyári változata. Az előírt anyagok igen változatosak, a tábornoki és a főtiszti kar felsőruházatának fésűs (téli), illetve tropikál (nyári), a beosztott tisztiének és a tiszthelyettesiének pedig posztó (téli), illetve zsávoly (nyári) anyagból kell készülnie. Igaz, a gyakorlatban végül zsávoly anyagból nem igen készül ruha, legalábbis „élő” példányt nem ismerünk. A posztóköpeny szabásán nem változtatnak.

Az 57M társasági ruházat (lásd fotó jobbra)– a 45M zubbony mintájára készülő – nyitott nyakú zubbonyból, pantallóból, posztóköpenyből, fehér vagy vajszínű ingből, barna nyakkendőből, valamint tányérsapkából áll, a gyakorló pedig zárt nyakú zubbonyból és lovaglónadrágból, valamint a társaságihoz hasonlóan posztóköpenyből és tányérsapkából. Kivételt képeznek a hadihajósok, akik pantallót hordanak a gyakorlóruházathoz. A fegyvernemi jelzések a társasági zubbonyon hímzett, a gyakorlózubbonyon és a posztóköpenyen fém változatban készülnek, a tábornoki tölgyfalevéldíszek pedig hímzettek minden ruhán. A váll-lapok és a nyitott nyakú zubbony gallérszélei (paszpolozása) színesek (utóbbiak esetében szintén a hadihajósok jelentik a kivételt), tükrözve az egyenruha viselőjének fegyvernemi hovatartozását.

A szabályzat szerint az új tányérsapkáknak keki az állórészük, ugyanakkor valószínűnek tűnik, hogy ez az előírás végül nem került át a gyakorlatba. Minden jel arra utal, hogy a fegyvernemi színű tányérsapkákat hordták tovább.

Az 1957-es szabályzat nem sokáig marad érvényben, 1958. február 15-vel új utasítás lép életbe. Az új szabályok végrehajtására 1958. december 31-ig haladékot adó joganyag jelzésértékű: az új rezsim erejének és önbizalmának növekedését mutatja. A szabályzatból kikerül a bocskai, a gyakorlóhoz tányérsapkát írnak elő (kivételes esetben, terepen még hordható a szemernyős bocskai). A fegyvernemi színű állórésszel rendelkező – és immáron műanyag szemernyős – tányérsapkán a kerek, háromszínű sapkarózsa helyébe az ovális, vörös csillaggal ellátott, némi változtatással egészen 1991-ig hordott változat kerül. Bővül a viselési hordmódok száma, az addigi kettővel szemben ötre. Ezek a díszöltözet alakzatban, a díszöltözet alakzaton kívül, a társasági öltözet, a gyakorlóöltözet, valamint a megengedett öltözet. Utóbbinak része a kétszer háromgombos 57M felöltő, amely fésűs dublé anyagból készül, valamint a fehér tropikál zubbony (színes gallérszegély nélkül), amelyhez fehér tányérsapka és tropikál pantalló hordandó.

Valószínűsíthetően 1958-ban vezetik be az ingblúzt (lásd fotó balra). Az 1957-es szabályzatban még nem szereplő ruhadarab szovjet mintára készül, és kezdetben a gyakorlóruházat része, ám rövidesen megengedettként, pantallóval is viselhetővé válik. Nyakkendővel viselendő, vagy ha az alkalom engedi, feltűrt ingujjal, nyakkendő nélkül. Az anyagából varrott saját váll-lap készül hozzá, ezt egészen 1975-ig használják.

A hivatásos állomány ruházatát 1959. december elsejével újra módosítják. A legfőbb változtatás, hogy a tisztek számára a fésűs ruha válik az egyetlen kötelező viseletté, a tropikál innentől kezdve csak megengedett viselet (viszont szélesedik a használati köre, zárt nyakú zubbonyhoz például pantalló is hordható – ez a viselet már megelőlegezi a későbbi köznapi ruházatot). A posztóruházatot teljesen kivonják a beosztott tiszti körből, és csak a tiszthelyettesek, továbbszolgáló tisztesek, valamint a sorállomány számára tartják fent. 1960-ban kötelezővé teszik a hivatásos állomány számára a fésűs dublé felöltő beszerzését.

A 60-as évek legeleje négy fontosabb változást hoz a hivatásos állomány ruházatában. Száműzik a korszerűtlennek tartott posztóruházatot (gyakorlóként, és ha megfelelő állapotban van, ugyanakkor viselhető tovább), kivonják a zárt nyakú zubbonyt (helyét a korszerű, pamut gyakorló veszi át), a zubbonyokról lekerül a derékvágás, 1963-ban pedig az 51M (lap-) rendfokozat-jelző csillagokat váltják új („domború”) darabok.

A sorállomány öltözködését a Honvédségi Közlöny 1959/5. számában megjelentetett 27/1959 HM-parancs szabályozza 1959. december október elsejével. Az állomány posztó egyenruhát visel mindhárom viselési rendhez (díszöltözet alakzatban, gyakorló, kimenő), zárt galléros zubbonyt, pantallót, valamint köpenyt. A gyakorlót kivéve tányérsapka viselendő. A kimenő ruházatnak ekkor válik részévé az ingblúz, amelyet nyáron viselnek. Gyakorlótéren, az elhelyezési körletben gyakorlóing is hordható, amely egyzsebes (bal oldalon), vállszalag nélküli ruharadab. A sorállomány egy része ekkor még viseli a régi, 50M ruhát is (gimnasztyorka, csizmanadrág, pilotka), új sapkajelvénnyel. Viselése vélhetően 1962-ben szűnik meg.

1960-tól fokozatosan a sorállomány számára is bevezetik a pamut gyakorlót, amelyet a 61M gyakorlókabát (ez hasonló a 65M-hez, csak a vattabélése nem kiszedhető) egészít ki, a hivatásosok számára pedig  köznapi zöld inget rendszeresítenek, valamint elrendelik a vállszíj viselését (addig csak derékszíjat hordanak). 1962-ben kerül sor a pamut anyagú gyakorlósapka bevezetésére; a szabása miatt csak Castro-sapkaként becézett, hivatalos nevén 62M legénységi gyakorlósapka néven futó darab mindössze három évig marad rendszerben.

Ami a speciális gyakorlókat illeti, 1957 után új ruhákat nem vezet be a hadsereg. Egyedül a repülőhajózók kapnak vélhetően a 60-as évek közepén saját ruházatot; a 68M gyakorlót megelőlegező szerelés már olívzöld színben készül, de még az 1957 előtti ruházat szabásában.

1965-1975

A 60-as évek közepén a gazdasági teljesítőképesség fokozódása lehetővé teszi az átfogó egyenruházati reformot. A tömeghadsereg ideájának megfelelően megszüntetik a fegyvernemi színeket; 1968-ban az egységesítési törekvések a hadihajósokat is utolérik, akik megválni kénytelenek kék egyenruháiktól. Modern gyakorlót kapnak a repülőszerelők, a repülőhajózók és az ejtőernyősök.

„Néphadseregünknek az utóbbi években végbement gyorsütemű fejlődése, korszerűsítése, az új technikai eszközök tömeges alkalmazása… szükségessé tették a ruházat korszerűsítését, a követelményeknek és lehetőségeknek megfelelő ruházati rendszer kialakítását” – áll a 21/1965 számú HM-parancsban. Az 1965-ös nagy reform részben szovjet, részben magyar tapasztalatokra épül. A tervezők igyekeznek figyelembe venni a magyar katonai hagyományokat, illetve az ország lehetőségeit is. Elvárás például az új rendszerrel szemben, hogy olyan ruházati anyagokat használjon fel, amelyeket idehaza is elő lehet állítani.

Ami a változtatás gyártás- és viseléstechnikai okait illeti, a parancs a következőket sorolja fel. A posztó alapanyag drága, utánpótlása nehezen oldható meg, szabászati megoldása nem teszi lehetővé a tömegöltöztetést, anyaga pedig a radioaktív szennyezéstől való mentesítést. A legénység kimenőre és gyakorló célra viselt ugyanazon kivitelű ruhája nem felel meg a két, élesen elkülönülő igénybevételnek. A fegyvernemi színek zavart és többletköltséget okoztak a személyi állomány mozgatásánál.

Ennek megfelelően az új alapelvek a következők. A sorállomány esetében a hadi ruházatot külön kell választani a kimenőruházattól. A hadi ruházat elsődlegessége meghatározó legyen az egész rendszer kialakítására. Olyan nyersanyagokat kell használni, amelyek elérhetők hazai forrásból is. Az alapanyagok megválasztása nyújtson maximális lehetőséget az egységesítésre. A kényelmes cikkek és öltözetek feleljenek meg a hazánkban kialakult ízlésnek.

Az új ruházati rend középpontjában a gyakorló (harci) öltözet (lásd fotó jobbra) áll, ez – egy-két apróságot leszámítva - minden rendfokozati szinten azonos. Nyáron a 65M (pamut) zubbony és nadrág, gyakorlóing (a hivatásos állománynál vállszalagos, zseb nélküli, a sorállománynál vállszalag nélküli, egyzsebes), valamint a legénység számára a nyári sapka (1975-ig műanyag szemernyős), a hivatásos állomány számára pedig a tányérsapka képezi az öltözetet. Ezt átmeneti időszakban a 65M (3/4-es) gyakorlókabát egészít ki bélés nélkül, télen pedig béléssel és téli sapkával (usankával). A sortisztesek a nyári sapkán, a zubbony gallérján, valamint a gyakorlóing, illetve a mikádó ujján viselik a rendfokozatjelzést, a tiszthelyettesek, tisztek és tábornokok pedig a gyakorlóing, a zubbony és a kabát vállszalagján. A gyakorlóruhákon a vállszalagra tűzik rá a barnított csillagokat és a paszományokat, a főtisztek és a tábornokok úgynevezett parkettát kapnak.

A motorkerékpáros, a páncélos, a repülőszerelő, valamint az ejtőernyős állomány 1965-ben, a repülőhajózó 1968-ban kap új speciális gyakorlóöltözetet. A motorkerékpárosok számára lélegző műbőr kabátot és nadrágot rendszeresítenek műanyag sisakkal, a páncélosok saját, cipzáras gyakorlókabátot (pc-mikádó) és fekete gyakorlóruhát kapnak, és saját nyári, illetve téli szerelést rendszeresítenek a repülőszerelők és az ejtőernyősök számára. A repülőhajózók szintén külön nyári és téli öltözetet kapnak.

A hivatásos állomány számára bevezetik a köznapi öltözetet. Ennek előszele már évekkel korábban érezhető volt, a pantallós gyakorló, a megengedett ingblúzos öltözet, valamint a zöld ing bevezetése előrevetítette ezt a lépést. A köznapi öltözet kényelmes viseletet biztosít a hivatásos állomány számára köznapokon, munkahelyen, szórakozóhelyen, rendezvényeken, a nyílt utcán, stb. Nyáron tropikál anyagú 65M zubbonyból (a gallérszegély már nem színes), tropikál pantallóból, zöld ingből és barna nyakkendőből áll (vagy tropikál pantallóból és ingblúzból), amelyet tányérsapka (fegyvernemi szín nélkül) egészít ki. Átmeneti időszakban a fésűs ruhát az új szabású 65M (rejtett gombolású) felöltő, vagy az új típusú, nejlonból készülő esőkabát, télen pedig fésűs dublé köpeny és téli sapka egészíti ki. A posztóköpeny ekkor még használatban van (egészen a 70-es évek közepéig), ám újat már nem szabathat az állomány. A köznapi ruházathoz tartozó zubbony váll-lapjai drapp szélűek (a hadihajósoknál kékek), mint ahogy drapp a tányérsapka zsinórfonata, illetve a tábornoki ruházaton a tölgyfalevéldísz is. A társasági ruházaton viszont ezek arany, illetve ezüst színűek.

Az 1965-ös szabályok nem szüntetik meg a díszöltözet kategóriát, azt azonban csak zárt alakzatban lehet viselni. A társasági zubbonyhoz vállszíjas derékszíj és lovaglónadrág viselendő, továbbá bokszcsizma és bőrkesztyű. A megengedett társasági öltözet részeként továbbra is hordható a fehér zubbony és tányérsapka. A díszelgők öltözete (lásd fotó balra) továbbra is a régi típusú, zárt nyakú zubbonyból és lovaglónadrágból áll.

A sorállomány modern kimenőruhát kap 1965-től, a hivatásos állományhoz hasonlóan felhajtásos fésűs pantallót, zöld inget, nyakkendőt, valamint ingblúzt viselnek. A korábbi, színes állórészű tányérsapkát lecserélik. Átmeneti időszakban az öltözetet bélés nélküli 65M kabát egészíti ki (szövetből készülő övvel), télen pedig béléses. Az új ruhával a sorállomány öltözködési színvonala is nagyot ugrik. Ám a 65M kimenőruházat nem bizonyul hosszú életűnek, 1970-ben bevezetik ugyanis a 70M öltözetet. Ez további fejlődést jelent a sorállomány ruházkodási színvonala szempontjából. Az új, 70M legénységi kimenőzubbony azonos szabású a hivatásos állományéval, attól csak tombak gombjai, vállszalagjai és 70M karjelzése különbözteti meg. Az új kimenőpantallóról eltűnik a felhajtás, az ingblúz zsebeiről lekerül a középránc, a tányérsapka pedig új, tombak sapkarózsát és gombokat kap. Bevezetik az új kimenőinget. A kabát marad a régi, az egyetlen változás, hogy a bal karra a 70M MN jelvény kerül. A 70M öltözetet 1982-ben váltja az új ruha, ám egyes egységeknél egészen a 80-as évek végéig használatban marad.

1968-cal a hadsereg modernizátorai úgy döntenek: megszüntetik a hadihajósok saját öltözetét. Innentől kezdve csak a fegyvernemi jelzés különbözteti meg őket.

Megérdemel egy rövid kitérőt a katonai diplomaták egyenruházatának a témája. A diplomata öltözet (lásd fotó jobbra) bevezetésének idejét csak találgathatjuk, a legvalószínűbbnek a 70-es évek legeleje tűnik, ám erről semmiféle evidenciával nem rendelkezünk. Egy biztos: a diplomataöltözet mind színében, mind szabásában, mind szerelékeltségében számottevően eltért az általános ruházattól.

Ami a színt illeti, a diplomataruhák sötétzöldek voltak, távolról is megkülönböztethetőek tehát az általános egyenruháktól.

A szabás tekintetében a fő különbséget a zubbony jelentette: a katonai diplomaták kétsorgombos, szélesen kihajtott galléros darabokat viseltek. Eltért a tányérsapka is, állórészét ugyanis nem plüss, hanem a sapka tányérrészéhez hasonló színű, finoman mintázott selyempaszomány borította. A pantalló szabásában nem volt eltérés.

Ami a szerelékeltséget illeti, a zubbonyon egyrészt a váll-lapok alapszíne nem barna volt, hanem sötétzöld, másrészt ujjait vékony, arany színű paszomány díszítette (bár létezik olyan archív felvétel, amelyen hiányzik a paszomány a zubbonyujjról). A fegyvernemi jelzés a tiszti zubbonyokon a díszelgők keresztbe tett puskás jelvénye volt, a tábornoki példányokat fém tölgyfalomb ékítette, továbbá egy arany színű paszomány végig a gallér mentén. Eltérés az általános ruházattól, hogy a katonai diplomaták a tiszti tányérsapkán is tábornoki sapkarózsát viseltek. A tábornoki sapkát piros szegélyezés díszítette. A tábornoki pantalló – az általános viselethez hasonlóan – lampaszos volt.

1975-1982

A 70-es évek közepén kisebb egyenruha-modernizációs hullám vonul végig a hadseregen. A változtatások fő csapásiránya a rendszer egyszerűsítése, de sor kerül a még rendszerben lévő, ám már elavultnak számító ruhadarabok kivezetésére is. Új hordmódként bevezetik a szolgálati öltözetet, a társasági ruházatot pedig az ünnepi váltja.

„A több éven át végzett munka eredményeként az MN öltözeti rendszerének fejlesztése befejeződött” – áll a Honvédségi Közlöny 1975/14. számában (1975. június 15.). A hadsereg vezetői a 70-es évek közepén úgy értékelték, a 60-as évek elején megindított modernizáció befejeződött, a kor színvonalának megfelelő ruházatra való áttérés a hadsereg egészében megtörtént. Elérkezettnek látták hát az időt az utolsó simítások megtételére.

Az 1975-ös minireform fő csapásiránya az egyszerűsítés volt, ennek jegyében megszüntették a díszöltözet alakzatban, valamint a megengedett öltözet kategóriákat, a társasági helyére lépő ünnepi és a köznapi ruházatot pedig összevonták (innentől kezdve csak az ing színe különböztette meg a két viseletet: az ünnepihez fehér, a köznapihoz zöld inget hordtak). Bővült viszont az új rendszer a szolgálati viselettel, amely sajátos átmenet volt a gyakorló és a köznapi ruházat között. Így a hivatásos állomány számára négy hordmód alakult ki: a gyakorló, a szolgálati, a köznapi és az ünnepi.

A változtatások során számos, elavultnak nyilvánított, de még rendszerben lévő ruhadarabot is kivontak; így az 57M fésűs dublé felöltőt, valamint a posztóköpenyt 1975. április 30-val, a 65M nejlon esőkabátot és az 57M fésűs dublé köpenyt pedig 1977. április 30-val. Igaz, utóbbi kihordását 1977-ben egy évvel meghosszabbították. Új ruhadarabként bevezették a hivatásos állomány számára a 75M esőgallért, a 4/4-es és a 3-es ballonkabátot, a bélelt felöltőt (más nevén 74M köpenyt), valamint a sorállomány számára a 75M fólia körgallért.

Az 1975-ös szabályok a gyakorlóöltözetben minimális változtatást hoztak. Bevezették az új típusú nyári sapkát, amelynek már nem műanyag volt a szemernyője, hanem szövettel borított. A gyakorlóruhákról lekerültek a korábbi rangjelzések (parketta, rátűzött csillagok és paszományok), és átadták a helyüket az új rendfokozat-jelzési rendszernek, azaz a korábbi köznapi váll-lapoknak. A 75-ös szabályzat említi a tábornoki gyakorlóöltözetet is, nem tudni, hogy ez létezett-e korábban, az összeállítás mindenesetre ugyanolyan volt, mint a „normál” gyakorló, annyi különbséggel, hogy a zubbonygombok, a nyári sapka gombjai, valamint a sapkarózsa arany színűek voltak.

Az újonnan bevezetett szolgálati öltözet sajátos képződmény volt, az új köznapi/ünnepi zubbonyokat hordták zöld inggel, nyakkendővel, valamint lovaglónadrággal, vagy a bakancshoz frissen rendszeresített szolgálati nadrággal. Az öltözethez vállszíjas derékszíj dukált, amelyet a váll-lap alatt vezettek át (némi gondot okozva a katonáknak, akiknek meg kellett lazítaniuk a bevarrott váll-lapokat). Az öltözethez a 3-es ballonkabátot szánták, a 75-ös öltözködési szabályzatban például a téli változatoknál csak ezt lehet látni.

Mint már említettük, a köznapi és az ünnepi öltözetet (utóbbi a társaságit váltotta fel) összevonták, csak az ing színe különböztette meg őket. Főtisztek és tábornokok mindkettőt viselhették lovaglónadrággal. A kimenőruházat nem változott, a sorállomány továbbra is a 70M öltözetet viselte. 1976-ban bevezetik a zenészek saját öltözetét, ettől kezdve mellzsinór, karjelzés, piros váll-lap, valamint piros állórészű tányérsapka különbözteti meg őket. A díszelgők ruhája 1965 óta változatlan.

1982-1991

1982-ben az MN vezetése újabb átalakítás mellett dönt, a 70M kimenőt felváltja a 82M, a 68M repülőhajózó gyakorlót a 82M, gyakorlónak visszatér a nyári sapka, a továbbszolgálók pedig a hivatásosokéval egyező ruházatot kapnak.

A 80-as évek elején újra felmerül a kimenőöltözet átalakításának a kérdése. Az eredmény: 1982-ben új kimenőt rendszeresítenek. Az öltözet a 82M pantallóból, a 82M (nikkelezett gombos) kimenőzubbonyból (amely lemberdzsek szabású, tehát szakít a 70M-mel), a 82M kimenőövből, kétzsebes kimenőingből, nyakkendőből, valamint a 82M kimenőkabátból áll. A kimenő tányérsapka tombak gombjait és sapkarózsáját nikkelezett darabok váltják fel, megszüntetik az ingblúzt, az MN karjelzés helyébe pedig a keresztbe tett puskák kerülnek. Az öltözethez vállzsinór viselendő.

A gyakorlóöltözet változása, hogy a hivatásos állománynál bevezetik a nyári sapkát. A repülőhajózók számára pedig bevezetik a 82M gyakorlóöltözetet (ehhez pilotka viselendő). A repülőszerelők tereptarka védőruházatot kapnak, elsőként a Magyar Néphadsereg állományában. Új esőköpenyt kap a hivatásos állomány, a 82M a rendszerváltás után is használatban marad.

Új rendelkezés, hogy 25 év után megszüntetik a továbbszolgálók megkülönböztetett ruházatát, ettől kezdve a hivatásosokéval egyező ruházatot viselnek, egyedül a váll-lapjuk tér el.

A következő öt évben kisebb módosítások történnek a ruházati rendszerben, 1985-től például télen a köznapi és az ünnepi öltözethez is viselheti a hivatásos állomány a téli sapkát (1986-tól a sorállomány is).

A 80-as évek végére a Magyar Néphadsereg tervezői is meghallják az idők szavát, és a tereptarka ruházat bevezetése mellett döntenek. Első körben csak az ejtőernyősök és a repülőszerelők kapnak ilyen gyakorlóruházatot. Előbbiek továbbra is barettet, utóbbiak a korábbival megegyező szabású, ám immáron tereptarka speciális téli és nyári sapkát hordanak az öltözethez.

1987-ben újra saját egyenruhát kapnak a hadihajósok, a hivatásos állomány ruházatának szabása megegyezik a nem hadihajósokéval, csupán a színében tér el (a tányérsapkán emellett az ovális rózsa mellett hímzett hadihajós jelvényük van). A sorállomány visszakapja matrózöltözetét, amelyhez a 82M-ével megegyező szabású, attól csak színében eltérő kabát társul. Kék színű gyakorlóöltözetük cipzáras, a télihez fekete műszőrmegalléros bélés jár.

A hivatásos állomány számára újra bevezetik a posztóköpenyt, amelyet az ünnepi és a köznapi öltözethez is lehet viselni. Leváltják a műanyag szalagsávot, amelyet szövet anyagú vált fel.

1986-ban újra változtatnak a kimenőöltözeten, amelyhez innentől kezdve nem tányérsapkát, hanem bocskai kimenősapkát kell hordani.

1988-ban még bevezetik a rövid ujjú fehér ingblúzt (a hosszú ujjú fehér ingblúzt a 70-es évek végén állítják rendszerbe), valamint a használatba már nem kerülő három új katonai főiskolai jelvényt.

Rögtön a rendszerváltást követően, már 1990-ben leváltják a díszelgőöltözetet, a helyébe egy átmeneti, 1993-ig használt öltözet lép, amelyet a 65M gyakorló módosításával alakítanak ki. 1991 áprilisában azonnali hatállyal megtiltják a kitüntetések teljes formában történő viselését, az iskolai jelvények viselését, a régi típusú tábornoki sapkajelvényt felváltja az új, az ovális sapkarózsákról pedig lekerül a vörös csillag. A Magyar Néphadsereg egyenruházatának története itt véget ér.

Molnár Sándor